A magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb hibája az én észrevételem szerint, hogy mindenki hülyének tart mindenkit. Főleg azt, aki hierarchiában felette vagy alatta van. Vagy csak egyszerűen van.
Utálok én lenni a legfiatalabb, legtapasztalatlanabb, legodanemvalóbb, leghülyébb. Persze ez sosem abból derül ki, hogy valaki ezt mondja nekem, hanem abból, hogy valaki ezeket pont nekem mondja, minden, hozzám hasonló emberről.
Nem azért nem szeretem ezeket a beszélgetéseket, mert burkoltan hülyének neveznek, hanem azért, mert senki sem veszi a fáradtságot, hogy megmondja, mitől nem lennék hülye.
Mindenkinek, aki hülyének tart: MONDJA EL, HOGY MIÉRT!
Ja és a vicc része:
Elmebeteg "egyszer hánytam" öreg hölgyhöz ment Lukannon, akihez a "hülye" háziorvos nem volt hajlandó kimenni. De soha nem volt hajlandó kimenni. Ezért amikor a hányásszaggal küzdve Lukannon megvizsgálta a beteget, az fogdosni kezdte Lukannon kezét (amitől Lukannon kissé rosszul lett)
Beteg: Doktornő, lenne a háziorvosom?
Lukannon: Nem lehetek a háziorvosa, mert nem vagyok háziorvos.
(A hölgy még egyszer megpróbálja megfogni Lukannon kezét, amitől ő zöld arccal ijedten ugrik hátra)
Beteg: Doktornő, mindjárt adok pénzt, de legyen a háziorvosom.
(Lukannonban megfogalmazódik, hogy nincs az a pénz...)
Lukannon: De tessék megérteni, hogy nem vagyok háziorvos, nem is dolgozom rendelőben.
(A hölgy felkel és közelít, mire Lukannon immár sárga arccal menekül)
Beteg: De ezt megbeszéltem a barátnőmmel, hogy az az orvos lesz a háziorvosom, aki kijön.
(Lukannon: Segítség!!!!)
Lukannon: De tessék választani másik háziorvost (Lukannonban közben felmerül a zavartság gyanúja)
Lukannon a csendes visszahúzódó férjhez: Tessék mondani, a néni mindig így szokott viselkedni?
Beteg csendes férje elhaló hangon: Jó lenne, ha csak így viselkedne...
Ilyenkor megértem kicsit a "hülye" háziorvost is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése