2011. január 9., vasárnap

Logó

Apának, általam paintben szerkesztve.
Mentségemre szóljon, hogy szeretettel készítettem.

2011. január 7., péntek

Aszimmetrikus frizura

Égnek a gyertyák.
Valami leesik.
Lehajolok.
Valaminek fura hangja van.
Valami meleg.
Valami pirosat látok a látóterem szélén.
Valami büdös.

Basszus ég a hajam.

Úgyis akartam már fodrászhoz menni.

2011. január 5., szerda

A műfordítók is emberek

Éppen a karácsonyi ajándékomat, a Gyűrűk urát olvasom Göncz Árpád fordításában, és azt vettem észre, az 1000. oldal körül már ő is elfáradt, nem csak én...

"A haldokló tavakat okádnivalóan fehér és szürke hamu meg kúszó sár borítja, fojtogatja, mintha a hegyek minden mocskukat, még a belüket is erre a tájra rókázták volna ki"

"Megadom a nevedet és a számodat a nazguloknak"


"Mindig azt kutatta, mindenekelőtt arról kérdezősködött, hogyan folyt le a Nagy Csata Dagorladon, nem sokkal Gondor alapítása után, amikor Őt, akit nem nevezünk a nevén, trónjáról letaszították."

A Gyűrűk urát 1981-ben fordították, a Harry Potter pedig 1997-ben jelent meg, de érdekes egybeesés. Rowling olvasott Gyűrűk urát, vagy felújították a fordítást, de kísérteties a hasonlóság.
Egy telefonfülkében lehet az átjáró Középfölde és London között...

Hiánypótlás

Szeretnék egy papírzsepit, ami nem olvad szét a mosógépben, nem ragad rá minden ruhára, és nem szóródik szét mindenhol a lakásban.

Vagy ha ez nem lehetséges, akkor egy olyan papírzsepit szeretnék, amelyik szirénázik mielőtt a mosógépbe kerülne.

2011. január 3., hétfő

Sajnos most nem nyertél

Ezt a csokim belsejében olvastam ma, amit azért vettem, hogy ne rágjam a körmöm, de mégis rágom ma. Idegesítő szokás, de szerencsére csak szar helyzetekben jelentkezik. Ami szerencsére nem szó szerint értendő.

Cry for help

"Teljesen olyan vagy, mint az apád. Ugyanezt csinálja ő is."
"Csak azért ittam, mert így nem kell gondolkodnom"

Itt vagyok, köpenyben ülök és nem tudok felmenni az osztályra. Csak ülök és blogokat olvasok. Mintha valaha is olvastam volna blogokat. Az utóbbi két hét műve ez, amikor elkezdtem, hátha segít. És lehet hogy segít, a gyógyszerekre is ezt mondom.
Ha nem lenne, biztos sokkal rosszabb lenne. Mert beszélni nem tudok. Írni talán igen. És olvasni másokat. Az legalább kicsit elvonja a figyelmet.
Csak az elején rontottam el. Nem kellett volna itt maradni. Haza kellett volna menni, hogy otthon jobb lehessen. Vagy ne legyen rosszabb. Most itt minden jó, és ezt sokkal fájóbb itt hagyni, mintha nem tudnám, hogy mennyire jó lehet. Csak nagyon félek és egy önző barom vagyok, aki nem tudja meghozni az áldozatot a szüleiért. Annyira nagyon félek.


GO HOME AND NEVER LOOK BACK

2011. január 1., szombat

Óév-Újév

Remélem, nem igaz az a babona, hogy azt fogom csinálni egész évben, amit elsején csináltam.

Merthogy ma szinte csak bronchitiseket láttam, és remélem, hogy ehhez az időjárásnak több köze van, mint a sorsomnak, melyben megíratott, hogy ezentúl csak zöld köpetes, szembeköhögős, rendkívül lázas betegeket fogok látni, azoknak is inkább csak a száját belülről...

Albejegyzés:

Egyik esti történetem

Siettem át egyik ügyeletből a másikba, ezért amikor utoljára kimentem egy beteghez, azt gondoltam simán vissza fogok érni időben, hogy el tudjak indulni.
DE
Kimegyünk, szarul van a néni. Részleteket nem mesélnék, elég, hogy a család 15 tagot számlált, akik mind jelen voltak a szobában, abból a négy idősebb lány sírt, hogy mi fog most történni.
Én hősiesen branült szúrok, gyógyszerelek, majd ezután kezdődött az izgalmas része a dolgoknak.


A Doktornő éppen barnült szúrt és gyógyszert ad.
-Doktornő drága, nem akarok beleszólni, de nem lesz sok az a gyógyszer amit a mama kap?
-Nem!
-Doktornő drága már ne haragudjon de inkább levegő kéne a tüdejébe, mert inkább az a baja.
-Tessék megnyugodni, és hagyni hogy segítsek.
-De biztos?
-Biztos. De ha tetszik egyedül is tudni, hogy mit kéne csinálni, miért tetszett orvost hívni?

A Doktornő beadta a gyógyszert és mentőt hívott.

-Doktornő drága, mi a baja a mamának?
-Sajnos ami eddig is, ................................................. (részletes beszámoló)
-De Doktornő drága, nem csak levegő kéne a tüdejébe?
-De igen, de az előbb mondtam hogy ez amiatt ...................... (részletes beszámoló 2)
-De Doktornő, miért nem tetszik óvatosabban bánni a mamával amikor látja hogy mennyire rosszul van meg fáj neki?
(Doktornő értetlenül néz, mert mama sokkal jobban néz ki, mint 15 perce és éppen nem nyúlt hozzá senki)

Mamát körülrajongják és simogatják, majd egyszer csak elhangzott a kérdés, hogy miért véres itt a mama keze?
-Mert ott meg kellett szúrni.
-De mama, te sosem szoktál vérezni!
-!!!!

-Doktornő, maga gyakornok? (olyan fiatal orvosnak)
-Nem, nem vagyok én olyan fiatal, csak engem meg ezzel áldott meg az ég! A személyimet is elkérik a boltban.
-Jaj, Doktornő drága ne haragudjon, örüljön neki. Adhatunk mi valamit inni?
:) :) :) :) :)

Fél óra múlva
Doktornő gépésze (a fiatal, magas, színészre hasonlító milyen csinos fiú maga), megreklamálja a mentőt. Hangosan mondja, hogy miért nem indultatok még el? Messze van csak kocsi?
Na ez rossz hatással van a családra.

Egy óra múlva
Doktornő gépésze (a fiatal, magas, színészre hasonlító milyen csinos fiú maga) még egyszer megreklamálja a mentőt, ami még mindig nem indult el.
Itt már a család részéről hangos a felháborodás.

Egy óra húsz perc múlva
A vezető beosztásban lévő hölgy kiabálva hívja mentőt, panaszt tesz és fenyegetőzik.

És a mentő 10 percen belül megjelenik.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy azalatt a másfél óra alatt, amíg ott voltam, annyira próbáltak gondoskodni a mamáról, és annyira aggódtak, hogy meg lehet nekik mindent bocsátani. Tényleg szép volt. Csak kicsit hangos ;)
Most beszélgettem életemben először egy ilyen családdal, és csak most láttam milyenek egymás között, és milyenek az idegenekkel.
A 10 éves lányról, aki 16 évesnek nézett ki, úgy is öltözködött, olyan ékszerei voltak, és csak a magasságáról és az arcáról lehetett tudni, hogy 10-nél nem több, le sem bírtam venni a szemem. Ő lesz a következő vezető a lányok körében. Hihetetlen, hogy én barbiztam, legóztam, kint játszottam az udvaron 10 évesen.

Nem csak szakmai dolgokat lehet tanulni az ügyeleten.