LS hozzáállása az ügyelethez

Minden ügyeletben jön egy jó nő.

Ma is jött.
Hajnali háromkor cystitissel. Már egy hete fáj.

Komoly a baj. Már csak egy szövetbarát intubáció segíthet...

Szép, szőke, hosszúhajú

A kisfiam
25 éves
szőke
hosszú hajú
lázas
szegény már bevette az Algopyrint is
szegény még mindig lázas
jajajajajaj nagyon rosszul van.

Tényleg szőke, tényleg 25 éves, tényleg hosszú hajú.
Tényleg lázas talán.
Rosszul nincs, de látványosan szenved.

Személyigazolvány, tajkártya...

Itt van a pénztárcámban.
Nem találom. Anya keresd meg légyszi...
Biztos a zsebpénz mellett van.

Hát férfi az ilyen???

Horror a nézőtéren

Lukannon Varázsfuvolát nézett, a szerelmes jelenetek közben sírva nevetett, és azt gondolta, hogy ez csak vele történhet meg...

Békésen ültem a székemben, ami ugyan kényelmetlen, de kiderült, hogy ez az este legkisebb problémája. Az előadás színvonala elérte a jó közepes mértéket, végül is panaszra nem volt ok.
Egyszer csak a második felvonás elején, az egyik nagy szerelmi próba alatt valami irtózatos bűzt kezdtem érezni. Teljesen irreális élmény volt, mert egy 3 napja hordott nejlonharisnya szagát lehetett érezni, mintha a viselője legalábbis Esztergomból érkezett volna, gyalog, 40 fokban. Nincs jogom kritizálni mások nejlonharisnya mosási frekvenciáját, de aki nem mossa a zokniját, az ne vegye le a cipőjét a Vígszínházban.

Az elején csak úgy néztem ki, mint egy göndör bajszos transzvesztita, mert a hajamat szagolgattam, hogy a sampon illatát érezzem inkább. Megkérdeztem azért a biztonság kedvéért LS-t, hogy ugye nem én vagyok a szag forrása. Már amikor közelebb hajolt, hogy válaszoljon, gondoltam hogy nem én vagyok az...

Ekkor még nem nevettem, de egyszer csak hallottam, hogy LS nagyot sóhajt mellettem, és felrémlett előttem, hogy mindjárt újra kell éleszteni. Itt kezdődött a probléma, mert nem tudtam kiverni a fejemből a gondolatot, hogy hova fektetném le szegényt újraélsztés közben, mert fekve ugye közelebb kerülne a Lábhoz.
Na ezen majdnem hangosan röhögtem, és még Papageno sem tudta elvonni a figyelmem...
Amikor a nevetés végre alábbhagyott, a kettővel balra ülő srác elkezdett köhögve fuldokolni, ami jó orvoshoz méltóan újabb nevetőrohamot indukált.

Ekkor LS megkérdezte, hogy jól vagyok-e. Gondoltam itt már senki sincs jól, legalábbis mindenki sárgászöldnek tűnik a környéken...

Aki nem érti meg a szituációmat: A három napos halottnak komolyan jobb szaga volt.

De

Szeretlek, de nem akarok veled többet beszélni.
Szeretlek, de nem akarok nélküled élni.
Szeretlek, de menj ki a szobámból.
Szeretlek, de nehogy itt merj hagyni.
Szeretlek, de ezt nem bírom elviselni.
Szeretlek, de nem bírom elviselni, hogy nem bírom elviselni.
Szeretlek, de nem bírom elviselni, hogy nem bírod elviselni.
Szeretlek, de utállak.
Szeretlek.

Mamintinek

Szomszédok

Új szenvedélyem tárgya Magenheim doktor.

Az első négy részben láttam szakszerű újraélesztést, részeg ellátását, mentős ünnepet,
de az ötödik rész az maga a gyönyör egy magamfajta orvos(növendék)nek.
EKG!!!, gyomormosás, öngyilkosság. WOW A sziréna meg kihagyhatatlan...

Mindenkinek szeretettel!!!


Update:

Magenheim doktor nem szereti az orvostanhallgató lányt. Ajjaj.
Magenheim doktor szomorú, mert szétszedték a csapatát. Komolyan ez 30 évvel később ugyanígy van. Az orvostanhallgatók hibája volt akkor is, hogy szétszedték a régi csapatokat és tanítani kellett az újakat.
Nem lesz ez így jó...

EKG, EKG, EKG

LS szerint nincs eredendően rossz ember, csak kevéssé megértett és komplexusokkal küzdő.
Azt hiszem igaza van.

Én egy komplexusokkal küzdő, kevéssé megértett embernek érzem magam. Inkább kicsit kirekesztettnek a komplexusomból eredően. Mivel azt gondolom, hogy jó ember vagyok, meg tudom indokolni mit miért csinálok, és már nem akarok mindenkinek megfelelni, ezért nem próbálok változtatni jelen kirekesztettségemen, illetve próbálok változtatni, de különösebben nem érzem rosszul magam emiatt.

Elismerem, fiatal vagyok.
Elismerem, nem nekem van a legnagyobb hangom.
Elismerem, hogy nincs mindig igazam.
Elismerem, hogy van még mit tanulnom.

De nem ismerem el, hogy néhányan csak ezt lássák bennem, ezért az ilyen emberekkel nem keresem igazán a kapcsolatot, és visszaértünk az ördögi kör elejére.

Azért azt is el kell ismernem, hogy jogom van mások komplexusait nem szeretni és ezen felháborodni.

-Jöjjenek ki!
-Reggel már voltunk!
-De nem készült EKG!
-De készült EKG!
-De nem!
-De igen!
-De nem!
-De itt van, hogy igen!

Beteg győz, kimegyünk.

-Mi a baj?
-Fáj.
-Mi változott reggel óta?
-Még mindig fáj.
-Segíthetünk?
-Fáj. És nem készült EKG.
-Attól fáj?
-Csak fáj.
-Mióta?
-Régóta.
-Hmmmm.
-Ha itt nyomom fáj?
-Igen.
-Ha itt nyomom fáj?
-Igen.
-Azért készüljön EKG, hogy ne érje szó a ház elejét.
-Ugye a szívem?
-Azt nem tudom nyomkodni annyira, hogy fájjon.
-Tudtam, hogy a szívem.
-A csontja, nem a szíve.
-Mindig a szívem fájt.
-Mondom a csontja.
-Nem a szívem?
-Nem.
-Biztos?
-Megmutassam még egyszer?
-Tessék.
-Ha itt nyomom fáj?
-Nagyon.
-Ha itt nyomom fáj?
-Nagyon.
-Akkor ez a csontja.
-Biztos?
-Biztos.
-Honnan tudja?
-Megmutatom még egyszer...